Az első bejegyzés.

szakács állás

szakács állás

Nos, nem tudom, hogy pontosan minek kellene felkerülnie a blogra. Én most úgy döntöttem, hogy megosztom az erre tévedőkkel a nyomda egyik történetét, aminek egy szállóigét köszönhetünk. Ez a szállóige pedig a szakács állás lett. A történet pedig mindössze annyiból áll, hogy volt a nyomdának egy megrendelése, amin belül ki kellett nyomni ötszáz „szakács állás” témájú szórólapot. Viszont a megrendelő cég szövegezője kétségtelenül igen fáradt lehetett, mert a szakács állás szöveg helyett „szakáll állás” szerepelt a mintán. A rendelés későn és szűk határidővel futott be, aki csak bent volt, már mind robotként végezte a dolgát. Egyszer csak azt vettük észre, hogy Miki áll a nyomtató mellett, és megbabonázva bámulja a gépből kicsúszó papírokat. A gépek hangosan zúgtak, kiabálni pedig már senkinek nem volt ereje, így valaki odament hozzá, hogy megnézze, hogy mit bámul ennyire. A gond csak az volt, hogy ő sem jutott tovább Miki állapotánál, és bambán bámulta a kiérkező színes lapokat. A végén már öten álltunk ott a nyomda körül, mire bejött a műszakvezető, aki nem értve, hogy mi történik, szintén odaállt fölénk, majd hangosan felolvasta a szöveget. Valószínűleg a fáradtság lehetett az oka, de egymás után kezdtünk el némán rázkódni a nevetéstől. A végére odáig jutott a hangulat, hogy mindenki könnyes szemmel nevetett, vagy épp fetrengett kínjában a nevetéstől. Hát, azóta hívjuk szakács állásnak azokat a megrendeléseket, amikről csak a nyomtatás után derül ki, hogy ennek bizony nem így kellene kinéznie.

Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.