Veszélyes környék…

Azt hiszem, ezt az élményemet nem fogom egyhamar elfelejteni. Tegnap meló utána, mikor kiléptem a főkapun, körülbelül fél lépésen múlt, hogy nem talált fejbe egy lezuhanó cserép. Ilyenkor elgondolkozik az ember a bukósisakok kötelezővé tételén a gyalogosok számára is. Bárki, akinek ezt eddig elmeséltem, úgy gondolta, hogy azért annyira nem volt életveszélyes a helyzet, ezért kicsit utána kutattam az interneten. És nekem volt igazam! Történt már olyan, nem is egyszer, hogy valaki hasonló szituációban halt meg, vagy tett benne maradandó kárt egy emeleti ablakból lezuhanó tárgy. Történt már ez cseréppel, tetőcseréppel, fagyott hódarabbal és egészen elképesztő dolgokkal is. Azért érdekelne, hogy valaki miért tart ilyen dolgokat az ablakpárkányán. Tegnap este még csak nem is volt szél, hogy az borította volna le. Elképzelésem sincs, hogy miért pont akkor esett le, amikor kijöttem. Ráadásul az sem lehet, hogy a kaput annyira erősen csaptam volna be magam után, hogy esetleg annak a rezgése jutott volna el a harmadik emeletig. Direkt oda szoktam figyelni a kapu becsukásánál, hogy ne csapja, hanem finoman csukjam. Egyrészt azért, mert kifejezetten utálom, ha valaki csak bevágja maga után az ajtókat, másrészt pedig késő volt, az utca megy szűk és visszhangos. Nem akartam fölöslegesen hangoskodni. Ha valakinek van esetleg megfejtése erre a rejtélyre, akkor azt örömmel fogadom, mert ezt nem fogom tudni könnyen elfelejteni, és érdekelne, hogy mégis miért pont az én fejem lett a célpont.

bukósisakok

bukósisakok

Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.